Hihetnénk, a bányánál is kevesebb nyoma maradt a szén szállítására létesült sodronypályának. Pedig vannak információk, csak nyomozni kell!
Már a korábban említett, 1900-as Lehoczky-féle tervezet is számba vette a szállítási lehetőségeket a váci vasútállomásig. Egy szénvasúti pálya építését nem tekintette reálisnak, a sodronypályát nem említette, s így a közúti fuvarozást maradt figyelembe vehető a kereskedelmi árak becslése során. A kosdi szén mázsánkénti, vasútállomási ára a következő tételekből adódott össze:
- közvetlen termelési költségek 0.30 korona
- fizetendő terrágium a Püspökségnek 0.04 korona
- szállítási költség Kosd-Vác 0.36 korona
- tiszta nyereség 0.90 korona
- összesen : 1.60 korona / mázsa
A pálya építése idejére a Váci Hírlap ellentmondásos adatokat közöl a szén fuvarozási díjairól. Előbb 2300-3000 (január 6.), majd 6000 koronában (május 25.) adja meg a szekeresek mázsánkénti díját. Talán utóbbi tűnik reálisnak annak fényében, hogy a bányában átvett szén ára 1923. végén közel 6400 korona volt, s a májusi írás a sodronypálya beindulása esetére a szállítási költség 4800 koronára csökkenéséről ír. Mindenesetre a kosdi és váci fuvarosok jelentős bevételi forrásuktól estek el, hiszen az előző évek a termelés jelentős felfutását eredményezték.
 | |
| A bánya és a sodronypálya a 20-as évek végén |
A huszas évek elején, a bánya modernizálása és termelésének növelése során merült fel a sodronypálya létesítésének szándéka. Mivel a vasútig történő szállítás költsége nagyjából megegyezett a közvetlen termelési költségekkel, ezért megfelelően nagy anyagmennyiség mellett már nyereséges vállalkozást lehetett erre építeni. A bánya maga nem termelt annyi hasznot, amiből fel lehetett volna építeni a sodronypályát, így egy önálló részvénytársaság jött létre a pálya építésére és üzemeltetésére.
"Alaptőkéje 10 millió K, mely 10 000 db. 1000 K. n. é. részvényre oszlik. Az igazgatóság tagjai: Block Henry, dr. Gárdonyi Pál, de Grailly János, Kotányi Zsigmond, Soisi Xavér, Nathanson Thadée, dr. Oberschall Viktor, Tószegi Richárd és dr. Tószeghi István." Írja a Váci Hírlap 1924. február 10-i száma, majd ezzel folytatja: "Ebből látható, hogy a kik abban reménykedtek, hogy a kosdi szén olcsóbb lesz ha a drótpálya elkészül, csalódtak. Csak a fuvarosok változnak: Eddig váci és kosdi kisgazdák szállitottak, most nagyságos és méltóságos urak részvénytársaság cím alatt."
A nagyságos urak között néhány akkoriban közismert nevet is találunk.
- Algyői Kotányi Zsigmond a Magyar Királyi Államvasutak igazgatója és helyettes elnöke
- Oberschall Viktor főfelügyelő, az állami szénbányák központi igazgatóságának főnökhelyettese
- Tószegi (Freund) Richárd sör- és élelmiszergyáros, bankár
Láthatóan gondosan ügyeltek az igazgatótanács tagjainak megválogatása során, hogy megfelelő pozíciójú emberek segíthessék a vállalkozás termelési és szállítási kapcsolatait. Ugyanakkor a francia tulajdonosok képviseletére is voltak személyek a tanácsban.
A tervezett pálya nyílegyenesen kötötte össze a szénbányát a váci vasútállomással. Hossza 5435 m volt és 56 oszlop tartotta. Az építmény technikai jellemzőire és az építés során történt tanulságos eseményekre később még visszatérek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése